party bejegyzései 
részeg tankban utaznék

Péntek este, egy cigi, aztán elindulok. A Deáknál, a Király sarkán pár srác meg csaj félliteres pálinka ízűt öblít Winny narancslével, röhögnek egy sort, továbbállnak. A Királyon colos srác jön lefele, kezében egy nagy rajzmappa és azt mondogatja: "elnézést, bocsánat, én kérek elnézést, bocs, bocsánat, elnézést", a sarkon álló taxira rávág párat a mappával, letekeredik a vezetőoldali ablak, miakurvaanyááád. Bo-val nézzük, továbbmegy, piruettezni kezd, eldobja a mappát, majd az egyik túlélő hódombocskába veti magát. A Wichmannban nem lehet vágni a füstöt. Nem azért, mert nincs, hanem mert szilárd falat képez. Amúgy hely sincs, Bobek hát. Sosem voltam még benn, pedig talán a tulajt is ismernem kéne valahonnan, de nem biztos. Hátul egy sátorba csomagolt kertetlen kerthelyiség, a forgalom ellenére a pincérek dicsőn küzdenek, így végül elkerül a végleges sörtelenítés réme. Befutnak az éjszaka rémei, elviselhetetlen és felfoghatatlanul abszurd párbeszédek indulnak meg
a cipődre ragadt egy ezres!
popper péteri csend
na pucoljunk
koleszTERIN
múúmúúúús
kedves ede, kedvellek, de ne nyesegess te engem
aztán ki az esőbe, valami félspontán technobuli a kettes villamos aluljárójában a fáma szerint, de egyelőre csak toporgás van, befele vonulunk a graffitikkel telefestett alagútba sokadmagunkkal, aki bringán jön, a sínek közé fekteti, és várunk, pár srác hoz egy lapos dobozt "ne lépj rá!" felirattal, hát nem lépünk rá, viszont a sörök sört kívánnak, J-t taxiba tesszük és találunk egy éjjelnappalit, ott meg a többieket, bevásárolunk és irány vissza, de a lejáratnál már elirányítanak, vége is, azaz el sem kezdődött. Erősen zuhog, a vastag kapucni és sörfelhő alól egész érdekes, mintha valami részeg tankban utaznék a viharban. Tűzraktér, ahol megintcsak először, én még úgy tudtam, egész máshol van. Hangot próbálnak csiholni egy pincében, pár sör után beindul a basszus, majd le is áll, a sörünk helyett búzasört kapunk (az tűnik fel, hogy banánízű), ekkor már mélyen hajnal felé jár, én még át a Kuplungba megnézni Palotait és Ludmillát, de már nem nagyon kap el a gépszíj, pedig még javában csinálják a bulit. Teleport haza, reggeli, alvás.
Mennyire Budapest.
Mr. Csé is betöltötte

Amikor délelőtt kikóválygok végre az ágyból, átgázolok a mindent beterítő pattogatott kukorica-halmokon, söröskupakokon és mindenféle üvegeken az életmentő reggeli zuhanyig, majd összeszedem a lakás leglehetetlenebb pontjain tucatjával álló poharakat, amik némelyikében valami gyanús, pirosas lötty áraszt pállott, édeskés alkoholszagot, akkor azért úgy összeáll a kép, hogy miért nem házigazdának lenni az univerzum legjobb dolga; mindenesetre ez most tényleg olyan alkalom volt, hogy egy rossz szót sem szólok, ugyanis tőlem nem sokkal lemaradva Mr. Csé is betöltötte a harmincat. Meg olyan is rég volt, azaz eddig nem is volt, hogy a téli hajnalban a gangon ülök a bokáig érő hó közepén a fotelemben és cigarettázom. A részletek homályosak, de a fotó eredetinek tűnik.
a betevő négynegyed

Ápropó. Volt ugye ez az aprócska klub az Ó utcában, szerencsésen megkímélve a túlzott népszerűségtől és sprickoló tömegektől, egy kellemes, otthonos fekete kocka, ami aztán egyszerre csak bezárt, és nem igazán sikerült betöltenie a helyét semmi másnak, és most megint nyit. Meglesz a betevő négynegyed. For the record.
micsoda mulatság

Micsoda mulatság volt! Mennyi vidám ember, összekoccintott üvegkorsó, beleszippantott cigaretta, elkapott röhögés. Mennyi olyan ember, aki ebben vagy abban meghatározó. Tökéletes volt és kerek. Jó eltelni az ilyesmivel.
(a kép onnan, nem én vagyok rajta, tökéletesen illusztrál mindent.)
mekkora
Mekkora buli volt. Pláne, amikor eszembe jutott az előbb a kézzel tépkedett tiramisu. :)
Váhh. Na majd írok.
petter @ kuplung

Végre egy buli, ahol hely is volt, meg áram is. Meg az a pár perc?másodperc? zavartalan és tökéletes zen, amiről ez az egész szól. Az a csipetnyi leválás az érzékekről, a reflektivitás rövidke uzsonnaszünete, hát ilyen.
Egyébként meg a Garzonban alapoztunk, ahol elvesztettem a fényszüzességem, ciki, de sosem ittam még. "A fény az alkohol kokainja"- jelentettem ki a villámsebesen kirendelt második kör után, miközben a bizsergető zsibbadás az ujjaimba kúszott, és nem csak egyre okosabb lettem, hanem frappánsabb is.
A Kuplungban eddig nem láttam bulit, de mintha most átrendezték volna (vagy csak a fénytörés? haha), van dídzsépult, nem egy Merlin vagy Mono, de nem is baj, működik.
Ennyit szerettem volna elmondani.
alex metric @ a38

Elment az áram a hajón amikor odaértünk, így hazataxiztunk.
erik sumo @ dürer-kert
Nem volt jegy.
ott kezdődnek
Pelevin Generation P-jét olvasni Paszternak után kifejezetten érdekes ívet ad.
Ott kezdődnek a gondok, amikor az ember jobban tart a másnapi másnaptól, mint attól, hogy lemarad valamiről aznap; ha így megy tovább, a végén elvonulok a Krisna-völgybe vegát enni.
Statisztika: az idén eddig 30 könyvet olvastam el, 16-tal kevesebbet a tervezettnél. Behozhatatlan előny a naptár javára. (bár ha a naptár a béka, én meg Achilles...)
Pénteken meg Erik Sumo lemezbemutató, de ne jöjjön sok ember, mert nem férünk el kis helyen. Szombaton Elite Force, de sok víz lefolyik még addig a Dunán. Ez olyan pestiestes volt.
!!!!!!
A tegnapi este szinte mérföldkő volt a Queen kocsmás törzsközönségünk mikrokörnyezetében. Lementünk, dumáltunk, cigiztünk, Ms. Zé és és Mr. Csé angolosan távoztak a 3. söröm magasságában, DrP egy (!) wiskeyt ivott KÓLÁVAL (!!), még a Merlinbe induló partykülönítmény is megállt az egy rövid + 1-2 sör kombónál (!!!!), majd tíz-negyed tizenegy felé (!!!!!) kulturáltan felálltunk, fizettünk, és távoztunk. Szinte józanul (!!!!!!).
Valami hihetetlen, hogy öregszünk / kupálódunk kifele.
megcsócsálta
Káka: olyan zenék voltak, hogy hááát
Snap remix
rythm is a dancer...
na
az is pl kitépte az agyamat, megcsócsálta, a falhoz vágta és mire
odakúsztam volna érte, megint arcon rúgott, hogy a szemközti falig
csúsztam
Ott persze rugdalt tovább
kicsit dezorientált
Kicsit dezorientált vagyok, bár a szombat esti 8-as indulás után egy vasárnap 13 órás hazaérkezés nem sejtet éppenséggel rossz dolgokat. A Designer Drugst spontán ötlettől vezérelve végül nem vártuk meg (maga a hely jó, most akkor ez lesz a kvázi-Mono?), az Earthdance pedig elvileg goa, gyakorlatilag kattogós-veretős minimáltech volt, de mégis goa, mert ott volt a Rejtélyes Zakós Arc, aki Budapest minden goapartiján ott van, mindig ugyanabban a kékesszürke (?) zakóban. Tehát ahol ő ott van, akkor az az. A műfaji korlátokat áttörik a szociológiai tények.
(a többi pedig egy nagy kérdőjel, majd tiszta fejjel, holnap. Talán belemagyarázás, de valahol éreztem, hogy a szeptember másmilyen lesz, mint a...mint...szóval igen.)
vajon alapvetően
Palotait nem értem tegnapról, mármint a koncepciót. Indított egy relatíve kommersz, de odadöngölős szettel, ez ment egy darabig, aztán átment fis-fos gólyabáli haknizenébe, Michael Jackson is volt, persze. Esetleg keverhetett volna valamit még Bujtor Istvántól. Bár ha fordítva nyomja jó eséllyel még mindig ott lennék, úgyhogy nem szóltam.
(vajon alapvetően humoros vagyok, vagy komolynak tűnnek ezek a százhuszadrangú álpanaszok/-kritikák?)
úgy volt
Úgy volt, hogy 1-2 sör a Kertemben, aztán haza pihenni, ehhez képest fékjavítás a gyönyörűen óriási kékszemű lánynak, aztán Palotai és breakbeat szakadásig a legszebbleggöndörebblánnyal. Hajnali fél öt mindjárt. És igazából csak szombat este indulok bulizni a Designer Drugsra. Rock'n'roll.
csúszik felfele
Tör előre az ősz, csúszik felfele a sötétség és mindehhez a tökéletes track, heló [Phil K & Habersham - Cloudbrake (Lexicon Avenue rmx)]. Meg a zárt klubszezon, büdös ruhák reggel, közelharc az oxigénért, elveszett/megtalált/gyűrött/nemlétező ruhatárjegy, alig várom!
a hivatalos álláspont szerint
Ha valaki megkérdezné, jó ötlet-e részegen SMS-eket írni, teljes mellszélességgel kiállnék amellett az álláspont mellett, hogy NEM. Most viszont inkább nem nézem meg az outboxot és soha többé nem iszom sört, mézes pálinkát, vodkát, boroskólát (meg tudom magyarázni!) és unikumot, nagyjából ebben a sorrendben. Sem. Valamint kijelenteném, hogy nem tudom, mi van ezzel a várossal, lefogadom, hogy az összes fankiretrórettenet belvárosi pincehelyiség rogyásig volt (bocsánat, az árenbít kihagytam), az A38 tetőteraszon a DJ-k közben nagyjából magukat szórakoztatták, meg engem, meg egy-két random arra lézengőt, aztán egy arc a hídon elkérte a karszalagomat és tök profin levette a csuklómról (a tárcám megvan, ellenőriztem), végül hazasétáltam Újpestről, ahova a busz teleportált.
(arra meg ugye nem emlékszem a hivatalos álláspont szerint, hogy telefonálni akartam valakinek, akinek telefonálni a kurva rossz ötletek Nobel-díjára lenne esélyes, de szerencsére ki volt kapcsolva.)
Most pedig valószínűleg a családomhoz emigrálok a küszöb alatt lassan befelé kúszó, gyűlöletes vasárnapi rettenet ellen.
jó erre az egészre
Tegnap szexi lányokkal pezsgőztünk a Merlinben éjszaka, Kevin egy pont tökéletesen passzoló szettet játszott, volt tánc meg nevetés, a lehető legmegfelelőbb időben jöttem haza, és most jó erre az egészre visszagondolni. Az jutott eszembe, amikor a Franz Ferdinand énekli, hogy Ich heisse Superfantastisch! · Ich trinke Schampus mit Lachsfisch! Haha.
szubbasszusra
Szombaton egyszerre utáltam meg a dubstepet és lettem rajongója. Egy ilyen sokpólusú, kollektív rituális extrém tudatzavar középpontjában, mint amilyen a Hadititok II volt, ez még az enyhébb ellentmondások közé számít.
(Egyébként nyilván azért találták ki az efféle zenéket, hogy majd ha már a hexencsúzunk miatt nem tudunk rendesen ugrálni, sokat sejtetően bólogathassunk sűrű füstölések közepette a szubbasszusra a nyugdíjasklubban.)
differenciálatlanul
Még nem sikerült összeszednem, amit a Hadititok 2-ről írni akartam, némileg differenciálatlanul csak annyit, hogy
Ú B A Z M E G.
robottemető
ROBOTTEMETŐ
A tegnapi zseniális találmányuk. Nincs energiám kifejteni 6-7 óra goáraugrálás után.
mindenki megmérte
Alig több, mint 4 hónap múlva 30 vagyok, úgyhogy ideje volt gyakorolni, mit csinál egy harmincas. Elmentem DD-hez, aki Jackkel tökipompost sütött, Suematrával pedig mi voltunk a közönség. Kulturáltan elfogyasztottunk a remek ebédhez egy-egy doboz sört, a vizuális hangulatot Jack (csajoknak, meg amúgy is GPD van: szexin!) őszülő halántéka adta, majd pukkadásig eltelve átültünk a nappaliba, ahol mindenki megmérte a vérnyomását és kielemeztük az eredményeket. Ezt követően elpilledtünk és hazamentünk lefeküdni.
Izgalmas éveknek jönnek!
ehhez képest
Amikor hazaértem a Dürerből és lefekvéshez készülődtem, konstantáltam, hogy hónapok óta először van klasszikus kocsmás cigiszaga a pólómnak. Itt a zárthelyes szezon. Ehhez képest ma egy erdőben keresem a megvilágosodás útját.
és akkor most vége
"This is your reminder now that summer’s almost over to kick each remaining weekend into overdrive so everyone will have plenty of these to tape to the back of their eyelids come winter." - mondta okosan a syntheticpubes, és így is tettünk. Péntek este, hideg sörök, relatíve hideg pezsgő, Margitszigeti csücsök, rengeteg futó, de tényleg, ezt nem is értem, péntek este egy rendes ember a haverjaival hajlik épp el egy padon, nem pedig FUT céltalanul a sötétben, meg bizarr kámaszutrás nyújtógyakorlatokat csinál, de ezek meg csapatostul jöttek, izzadtak, futottak, fújtattak, tiltsákbe, hát már mindent lehet ebben az országban? Ma a tornapapucs, holnap a világ? Aztán Corvintető, A38, kellemes. Másnap meg érdekes fordulat: Morrison's 1. Majdnem hónapra pontosan 11 éve voltam ott legutóbb, ízlelgessük ezt: 11 éve. Gólyabuli a HÖK szervezésében, NAGY harmadévesekkel. Ez is fura volt, lemenni egy ilyen helyre, annyira nem mozgok már ezen a belvárosi pincés, pubnak álcázott, nyolcvanaskilencvenesévek legnagyobb fosslágereit játszó helyeken (utólag érthetetlen okokból huszas éveim egy részét ilyenekben töltöttem), de végülis jó volt, mert a K szülinapja volt, go with the flow, mondta lsg4o4 mester és végülis az volt, figyelgettem, ahogy G annyi pálinkát tol el, amitől már emberi számítás szerint az asztal alatt kéne fetrengenie, ehhez képest csak vidám volt, meg aztán én is, mire felkerekedtünk a Mr. Csé - Miss Zé különítménnyel A38-ozni, aholis a tetőterasz helyén sötétség fogadott, lenn meg egy srác rámszólt, hogy héééé, te kiköpött Joe Summer (Sumner? John? vagy valami ilyesmi) vagy, majdnem adtam neki autogramot. Jobb híján ZP, Hungária, Csavard fel a szőnyeget, addigra már oly mindegy volt, vidámak voltunk és mozogtunk, és akkor most vége a nyárnak, ősziszezon, szezont a fazonnal, hajrá.
épp most
Az A38-on épp kezdett jó zene lenni, tökéletes hajóhouse, amikor megjelent két hülyén felöltözött majom és elkezdtek valami rettenetet énekelni. És ez az egész élmény nem indokolja a most érzett másnaposságot, ugyanakkor boldogsággal tölt el a lelkem mélyén, hogy ti ma dolgoztok, én pedig épp most keltem. :)
határozza meg
Feladat: a fenti meterológiai ábra alapján határozza meg a következő két hétből azt a két napot, amelyre szabadtéri elektronikus zenei rendezvények kerültek meghirdetésre!
de hazafele
Szokásos éves balatoni sörkonferencia: check. A tavalyihoz, meg a sokkal-sokkal előbbiekhez képest erősen diverzifikált energiákkal, még valahol a mehetnékünk van és a már nem mehetnékünk van közt, a bandából ketten házasok, a többieknek a csajuk az iPhone háttérkép és ez fura, én meg nem szeretek fejjel a víz alatt lenni, de vizibringázni akkor is jó, és diszkóban is voltunk, meg azért üvöltöttünk vonaton sörrel a kézben, hogy legyen egy kis pánkság.
De hazafele a szállásra már taxival mentünk. Érzed.
ááőőááá
Azért kicsit meginogtam tegnap a Tandemben (levették a blogokat a falról és ÉJFÉLKOR bezárt, totál lejtő), amikor JF megmutatta az ozorafeszt jegyét, és a kezembe foghattam a szakramentumot. Meglátom még, milyen idő lesz. Ááőőááá... a psytrance lemezgyűjteményem előadóinak úgy háromnegyede ott lesz, de próbálok nem erre koncentrálni.
csík feat. lovasi @ zp
Haha, megtévesztő cím, ugyanis negyed kilenckor kábé a Borárosig állt a koncertre váró sor, mire mi inkább az extrém módon nyugis A38-at választottuk. Ott pedig száj- és örömfájások közepette Réz Andrássá változtam (Réz András a mi Smith ügynökünk), kinyilvánítottam, hogy "Istennek a világ olyan, mint az Internet, a lelkeknek meg mint a tévé", flipflopfixált lettem, a sírdogáló (ezek után csoda?) L-t pedig azzal vigasztaltam, hogy amíg szól a reggae, minden rendben van, és tényleg szólt a reggae és végülis rendben volt minden. Remélem. Ja, meg arra is rájöttem, hogy Jézus volt az első twitterelő. Voltak követői, csak a végén tizenkettőn kívül mindenki unfollowolta. Az Internet utódját is feltaláltam, de ez már sok lenne egyszerre most.
Ezek után annyira nem is csoda, hogy a bringáinkat Mr. Csére és Miss Zére bíztuk és inkább az éjszakain kerülgettük az ellenőröket. Jaj. De jó volt. Réz Andrásnak lenni azért fárasztó.
mindjárt vége
Lemértem számítógépes szoftverrel: tegnap egészen pontosan 4,1 km-t gyalogoltam haza a városligeti Kertemből, ami méltatlanul kevesebbnek hangzik, mint amennyi (lemerült mp3-lejátszóval érzésre úgy 400 körül volt). Most százszor leírom, hogy soha többé nem megyek sehova bicikli nélkül. Ettől eltekintve kurvajó volt, mert berúgtunk Lammal és beszéltünk a nőkről meg a Dűnéről és közben a port rugdostam rövidgatyában és flip-flopban a sörpadon, ami valami egészen csalóka és kellemes fesztiválfílinget adott az ital és a zsinórban szívott Camel-ek mellé. Ma meg elvileg Zépé, Csík, Lovasi, ha nem alszom el vagy dolgozom éjjelig. Mindjárt vége a nyárnak, mozogni kell. Még valami?
pont ilyen
Herótom van már a fesztiválbeszámolóktól. A Sound pont ilyen volt, ennyi:

